Soha nem épült út, meghalt a magyar falu
2012. június 25. 08:35
Nagyecsér tanyaközpont volt a mezőkövesdi járásban.Csak volt, mert 2006-ban megszűnt. Lakói elhagyták, időközönként a régészek végeznek gyűjtőmunkát.

A régészet ott kezdődik, ahol valami - egy élőlény, egy település, egy tárgy - elpusztul, eltemetődik. A régészt és kutatása tárgyát általában több száz, több ezer, sőt néha akár több százezer, vagy millió év választja el kutatása tárgyától. A magyarországi régészet művelői napjainkig több ezer régészeti korú települést tártak fel. Nagyecsér kiváló lehetőséget kínál arra, hogy hosszú távon figyeljük meg mi minden történik a pusztulás kezdetétől, hogyan lesz egy egykor élő, lüktető településből élettelen, rejtett összefüggésekkel teli leletegyüttes.

Egy megszűnt település emlékezete

2006-ra egy egykor munkát és jólétet adó tanyaközpont megszűnt, mert lakói mind elhagyták. Sokan nem ismerik, hogy egykor létezett egy Nagyecsér nevű tanyaközpont a mezőkövesdi járásban, mely Mezőnagymihályhoz közigazgatásilag kapcsolódott. 

A megszűnés valóságos okának részletes felkutatása a jövő feladata lesz, de a megkérdezett elköltözők a 7 km hosszú, soha nem fejlesztett földutat és az iskola teljes bezárását tartják a megszűnés legfontosabb okának. Hozzá kell azonban még tennünk, hogy a gyermekek számának csökkenése, a tudomány és technika fejlődése, a globalizmus jó és rossz hatása is a tanyaközpont megszűnését segítette elő.

Tanyavilág a Csincse-patak mentén

Mezőnagymihály község történetének része a nagyecséri tanyavilág, a Csincse-patak mentén.

A község első okleveles említése 1396: Nagmichal névvel.

Külterületi lakott helyeinek száma Nagyecsérrel az 1960-as statisztikában 15, melyekben összesen 450 fő lakott.

Egy későbbi leírás szerint 23 tanya tartozott hozzá (Almási, Dobozi, Eperjes, Egyes, Farkas, Fáy, Fendula, Gólyás, Gyékényes, Kisgólyás, Kisecsér, Kenyérvágó, Kuper, Márk, Nagyecsér, Nagyház, Pillantó, Salamon, Serák, Szomolló, Telek, Tepor, Zsindelyes).

A Nagyecsérből elszármazottak ma már csupán 8-10 tanya nevét tudják megemlíteni.

Kisecsér pusztáin népvándorlási sírokat találtak, valamint jazyg-szarmata emlékek is előkerültek.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adattár (1970) az össznépességet (Mezőnagymihály és a tanyavilág) 1965-ben 1759 főre teszi.

A II. világháború előtt a tulajdonjogú földek nagysága 10743 kataszteri hold.

A vallási élet Nagyecséren

A vallási élet a kor változásaival alakult. Uralkodó volt a katolikus és a református vallás. Eljártak egymás ünnepeire és nem volt ritka a vegyes házasság sem. A korábbi években, az 1948-as ún. fordulat éve előtt, amikor még nem volt erős az ateizmus, a mezőnagymihályi templomokból vasárnaponként kijártak Nagyecsérbe, a filiába a plébánosok, lelkészek misét tartani. Volt időszak, amikor az egyházi esküvőket is itt tartották. A temetések a nagyecséri temetőben voltak. Az iskolák államosításáig a vallási ünnepeket, miséket a tanteremben végezhették. Ezután nagy erőfeszítéseket tettek a lakók, hogy önálló templomuk legyen. Az adakozásokról, az önkéntes munkákról, a hivatalos szervek részéről történt akadályoztatásokról külön regényt lehetne írni. A kiállításon olvashatjuk is annak az emberfeletti munkának a leírását, amely a templomépítést kísérte.

Az iskola

A tanyaközpont 1939-ben jutott el odáig, hogy megépítse iskoláját, 1 tantermet pedagógus szolgálati lakással. A Mezőnagymihály - nagyecsértanyai községi általános iskola anyakönyve szerint, melyet 1947. január 10-én Tompos Friderika osztályvezető tanító nyitott meg, I-VII. osztályokba 78 tanuló tanult.

Római katolikus 59, református tanuló pedig 19.

Meg kell említeni, hogy közülük 37-en Nagyecsér, 12-en Kisecsér, 11-en Nagygólyás, 7-en Nagytanya, 5-en Libatanya, 5-en Zsindelyes, 1 pedig Kisgólyás tanyáról érkezett.

A tanyaközponti iskolába a tanulók gyalogosan, vagy lovaskocsival jutottak el. Az egyik nagyecséri lakó úgy fogalmazott, hogy az 1960-as évek elején "beütött a ménkő" a körzetesítéssel.

A felsőtagozat bejárt Mezőnagymihályra 7 km-es földúton. Erre az Állami Gazdaságban külön "burcsikot" (embert szállító primitív eszköz) építettek, és ha a zetoros vontató nem bírta elhúzni a gyerekeket a sárban, akkor órákig fagyoskodhattak a "burcsikban", amíg megérkezett a lánctalpas.

Nem volt könnyebb a helyzete a tanulóknak akkor sem, amikor már mindenki „bejárt, volt aki a mezőkeresztesi kollégiumba. Az összevont osztályokban ugyanúgy megszerezték a továbbtanuláshoz szükséges tudást a tanulók, mint az osztott osztályokban. Akkor is mondták tanítók, szülők, hogy ha megszűnik az iskola, megszűnik a település is. Ezt állítják sokan ma is.

A lakásokról

Várták az utat a lakók, de hiába. Senkinek nem volt érdeke. Volt már áramuk, járdájuk is, de a megváltó út a mai napig sem épült meg. Ezért hagyták el inkább szülőföldjüket, lakásukat, munkahelyüket a tanyasiak. A szép lakást, nagy udvart, gazdálkodásra, állattenyésztésre és földművelésre alkalmas szántókat és legelőket. Elmondták, hogy a villannyal bejött hozzájuk is a kultúra, a technika, a tudomány.

De az út, a távolság, a sár tönkre tett mindent. 1989-ben rendszerváltás volt. Új törvények születtek, új törvények vannak születőben. Mi is újra Európához tartozunk. Látunk itt térképeket a Bükki Nemzeti Parkról, a Tájvédelmi Körzetről, vannak bérlők és magántulajdonosok, az Önkormányzat is rendelkezik területtel. Csak bizakodhatunk, hogy a magyar föld a jövőben is gyümölcsöt hoz nekünk.

Pap János, a MAME elnöke

Fotó: Szolyák Péter készítette.

 

Szerző: admin