Hazalátogató magyarok - Krencsey Marianne színésznő
2011. január 18. 15:25
Az egykori magyar filmcsillag, Krencsey Marianne férjével, Dr. Nemes Gyula orvossal 2005 nyarán néhány hetet tölt idehaza. Ha jól tudom, akkor ebbe beleesik a művésznő születésnapja is, július 9-e.

- 74 éves vagyok...

Erről a könyvemben nyíltan beszélek, mint ahogy arról is, hogy 39. éve élek távol Magyarországtól. Ez egyszerre szomorú is, meg jó is. Nagyon nehéz szívvel mentem el, hiszen soha nem akartam elmenni. Mi egy nagyon rossz korba kerültünk bele: volt először a Rákosi korszak, amelyet itt úgy hívnak, hogy "az átkos", de szerintem a Kádár korszak éppolyan átkos volt, csak éppen képmutatóan dolgozott. Ezért írtam meg a könyvemet, mert úgy láttam, hogy Magyarországon a sajtó be tudja mesélni az embereknek azt, hogy milyen jól élnek, miközben nem élnek jól! Az ötvenes években a fiatal életem két, majdnem három legszebb évét éltem meg. Erre az időszakra nagyon jól emlékszem.

1954 nyarán került sor Debrecenben a vizsgarendezésemre. Én akkor úgy láttam, hogy a főrendező Vámos László "átrendezte" a darabomat és azt hittem, hogy ez azt jelenti, hogy nem kapom meg a diplomát. Az után kiderült, hogy mindenkinek átrendezték a darabját, de senki nem sértődött meg. Én a bemutató napján otthagytam a színházat és két évvel később szereztem meg a diplomát Budapesten, a József Attila Színházban. Mire Debrecenből hazaértem már várt a felkérés a Filmgyárból a Liliomfi női főszerepére. Ezzel egy olyan csodálatos, két éves periódus kezdődött el az életemben, amely mindent megért. Szép időszakot éltünk meg azzal, hogy az írók, akik korábban megpróbáltak mindent úgy csinálni,ahogy a párt diktálta , hirtelen megtalálták a saját hangjukat. Arról kezdtek írni, hogy ez nem az, amit az emberek korábban elképzeltek. Ez a folyamat 1954-ben kezdődött és 1956 októberére megérett. Mi azt hittük, hogy a hangváltás meghozza a maga eredményét. Helyette öldöklés lett belőle- titokban, Nagy Imrééket kivégezték. Ezt nem lehetett túlélni! Az első házasságomat Makk Károly filmrendezővel kötöttem. Úgy képzelje el, hogy róla kellett volna jelentenem dolgokat. Tudja, engem nem erre neveltek én egy más értékrendszerben nőttem fel és nem tudtam tolerálni az akkori politika ténykedését. Engem nem védett párttagsági könyvecske és a nélkül nemigen lehetett érvényesülni. Az én életemben ez legalábbis így volt! S a végén egy feljelentés - ráadásul családi feljelentés révén!- a második házasságomat -, amelyet Nemes Gyulával kötöttem - próbálták meg megmérgezni.

- Az imént a filmek közül a Liliomfi-t említette. Darvas Ivánnal mikor találkozott utoljára?

- Nagyon régen láttam. Nagyon szerettem őt. Nagyon jó partner volt, emlékezetesek az alakításai. Sajnos nem láttam azokban az óriási szerepekben, amelyekről amúgy sokat olvastam.

Ő is börtönben volt. Én ott voltam vele a József Attila Színházban és láttam, hogy milyen megalázó időszakot töltött ott. De túlélte, megerősítette. Szeretném őt megkeresni, mert ilyenkor, amikor haza jövünk, mindig találkozunk a régi jó barátokkal.

- Ön a pályafutása során több színtársulatnak volt a tagja. Melyik színházi korszakára emlékszik vissza a legszívesebben, melyik volt művészi szempontból a legboldogabb korszak.

-A szolnoki, remek szerepekkel és baráti légkörben. S a másik a pécsi színház.

- Egészen fiatalon Latinovits Zoltánnal játszott együtt.

- Latinovitsot nagyon szerettem. Őrült volt persze, aki csodálatos tehetséggel elvégezte a Műegyetemet. S oklevéllel a zsebében elment segédszínésznek Debrecenbe, mert ő minden áron színész akart lenni. Nagyszerű tehetség volt s rettenetesen bántak vele. Éppen ma került a kezembe egy levél, amelyben már nagyon közel a halálhoz egy közös barátunknak ír és megköszöni a szeretetet!

- Önök először 1966-ban Angliába kerültek, ahonnan már nem jöttek haza, hanem Amerika felé vették az irányt.

Volt-e arra mód, hogy ott is színésznő legyen?

- Nem! Én nem színésznőnek készültem, rendezőként végeztem. S az, hogy volt ez a két nagyon szép év az életemben, az nekem nagyon nagy örömöt szerzett, hiszen mi színészmesterséget is tanultunk.

- Na de, Amerikában akár filmszínésznő is lehetett volna!

- Filmszínésznő? Az ottaniak angol nyelvtudásával és színészi felkészültségével én nem versenyezhettem. Az én dolgom az volt, hogy segítsek a férjemnek. Elmentem banktisztviselőnek, majd nyugdíjfolyósító intézetben dolgoztam és végül a férjem orvosi rendelőjének a titkárnője voltam.

Kiérkezésünk után született egy kisfiúnk és mivel egészen más világba kerültünk, mindent meg kellett tenni annak érdekében, hogy gyökeret eresszünk. S ez nem volt nem könnyű feladat! A pályát már itthon abbahagytam. Az az új rendszer, ami a forradalom leverése után beállt, az már nem az volt, amelyhez hozzá szoktam, vagy amelyben elkezdtem a működésemet. Igyekeztek is engem minden helyről kifricskázni!

- Mindezeket az élményeket Ön megírta a" Napéjegyenlőség " c. könyvében, amelyet idehaza adtak ki. A könyv megírása, illetve megjelentetése után sikerült-e valamelyest megnyugodni?

- Annak örültem, hogy sok levelet kaptam és ezek a levelek arról értesítettek, hogy a könyvemből nagyon sok minden olyat megértettek, amit nem értettek addig. Kivilágosodott egy kicsit ez a politikai berendezkedés. Örültek annak a hangnak, ami bennük is bujkált.

Úgy érzem, hogy nagyon sok ember él itthon, aki nem érezte jól magát, ugyanúgy, ahogy én nem éreztem jól magam ebben a rendszerben.

- Amerikába is eljutott ez a könyv?

- Igen, ott is meg lehet vásárolni. Az olvasók nagyon hálásak az őszinte hangért.

- Ön a New York-i Fészek Klub egyik alapító tagja, illetve most az elnöke.

- Hetedik éve én vagyok az elnök Carelli Gábor után. Minden magyar benéz hozzánk, aki arra jár. Gömöri György, az Angliában élő magyar költő nagyszerű estet tartott nálunk. De eljött hozzánk Faludy György és sok-sok nagy felkészültségű professzor. Nemrégiben Görgey Gábor író is megtisztelt bennünket.

Búcsúzóul hadd mondjam el, hogy nagyon nehéz volt itt hagyni mindent és főleg a szüleimet, akik mindig megértettek engem. Rájuk gondolva érzem úgy, hogy nagyon szerencsés ember vagyok!

Bokros Katalin (2005)

Szerző: admin